Fém alkatrészek jelölése

A fém alkatrészek jelölésére két jelölési módszert alkalmazhatunk.

Az egyik módszer a gravírozás, mely jelölési művelet során a lézersugár hatására a fókuszpontban lévő anyag felforr, majd eltávozik az anyag felületéről. A fémfelületen így kráterszerű mélyedés keletkezik, amelynek következtében ezen a helyen az anyag másképp veri vissza a fényt, így látható nyomot hagy. Ez a művelet, hasonlóan a mechanikai gravírozáshoz a fémfelületen tapintható mélyedést okoz. Gravírozásnál a jelölendő felszín felületéből távozik el a kívánt rajzolatnak megfelelő anyag.

A másik módszer a hőkezelés és színezés, mely jelölési művelet során nem történik anyagkiválás, hanem az anyag szerkezete változik meg a lézersugár hatására. A sugár a becsapódás helyén az olvadáspontja alá hevíti az anyagot, ennek hatására az anyag rács szerkezete megváltozik. A fém felületén így termikus színek jelennek meg. A színezéshez, a gravírozással ellentétben alacsony energiájú lézerimpulzus is elegendő. Sok esetben ezért folyamatos üzemben is képes a lézerberendezés effajta jelölésre.

Létezik egy harmadik megoldás is, amikor egy speciális lézerpasztát alkalmazunk. A fémekre való paszta csak bevonat nélküli fém felületeken alkalmazható.

A fém alkatrészek gravírozással történő feliratozására alkalmas lézer berendezések:
  • impulzus üzemű fiber lézerforrással, mely berendezésben a jelölésre kerülő felületet a lézersugár fókuszpontjába kell helyezni. A lézersugár hatására a fókuszpontban lévő anyag felforr, majd eltávozik az anyag felületéről.
  • impulzus üzemű Nd:YAG vagy Nd:YVO4 lézerforrással, mely lézer berendezésben a jelölésre kerülő felületet a lézersugár fókuszpontjába kell helyezni. A lézersugár hatására a fókuszpontban lévő anyag felforr, majd eltávozik az anyag felületéről.

A fém alkatrészek színezéssel történő feliratozására alkalmas lézer berendezések:
  • folyamatos üzemű fiber lézerforrással, mely lézer berendezésben a jelölésre kerülő felület a lézersugár fókuszpontjában van, a lézersugár csak izzítja az anyag felületét.
  • impulzus üzemű fiber lézerforrással, mely lézer berendezésben a jelölésre kerülő felületet a lézersugár fókuszpontján kívül kell elhelyezni, így a lézersugár csak izzítja az anyag felületét.
  • impulzus üzemű Nd:YAG vagy Nd:YVO4 lézerforrással, mely lézer berendezésben a jelölésre kerülő felületet a lézersugár fókuszpontján kívül kell elhelyezni, így a lézersugár csak izzítja az anyag felületét.

Ezt a jelölési módszert előnyben részesítik az orvosi implantátumok, sebészeti és műtős eszközök jelölésére. Mivel ezeken az eszközökön és alkatrészeken nem megengedett a gravírozásos módszer, mely során baktériumok telepedhetnek meg a felületi mélyedésekben.

A színezéses módszer kiválóan alkalmas mérőeszközök (például: tolómérő) és kézi szerszámok (például: imbuszkulcs) jelölésére. Továbbá szívesen alkalmazzák egyedi alkatrészek feliratozására, céglogók készítésére. A színezéses módszer során a fém alkatrészekre lassabban készülnek el a feliratok, ezért javasolják kis darabszámok jelölésére. Tömegtermelésre a gravírozásos módszer terjedt.

A lézerpaszta alkalmazását főleg akkor javasolják, ha CO2 lézerforrással működő berendezése van, illetve főleg nem fém alkatrészek jelölésére (például fa, bőr, plexi jelölésére, ill. vágására) szeretné vásárolni a CO2 lézerforrással működő berendezést. Mivel egy CO2 lézer berendezés beszerzési ára sokkal kedvezőbb, mint egy szilárdtest lézerforrásé, és ha csak néhány fém alkatrészt, ajándéktárgyat szeretne jelölni, így elegendő csak lézerpasztát alkalmaznia. Azonban a fémekre való paszta, csak bevonat nélküli fém felületeken alkalmazható. A lézerpaszta anyag több kiszerelési formában kapható. Létezik spray kiszerelésben, ragasztószalag formában, nagyobb kiszerelésben, hígítható formában.


Műanyag alkatrészek jelölése

A műanyag alkatrészek jelölésére két jelölési módszert alkalmazhatunk.

Az egyik módszer a habosítás, mely során a lézersugár az anyag felszínét felhevíti, és buborékok képződnek benne. Ennek hatására a habosított felület színe, és domborulata megváltozik.

A másik módszer a színezés, mely jelölési művelet során nem történik anyagkiválás, hanem az anyag szerkezete változik meg a lézersugár hatására. Ez történhet termikus folyamat vagy fotokémiai hatás miatt, melyek következményeként elszíneződik az anyag. A színezéshez, a gravírozással ellentétben alacsony energiájú lézerimpulzus is elegendő.

Azt, hogy a két jelölési módszer közül melyiket alkalmazzuk, az főképp a jelölendő anyagtól függ. Sokszor olyan vegyületeket is alkalmaznak a műanyagokban, melyek a lézersugár hatására elszíneződnek. Már léteznek olyan adalékanyagok műanyagokhoz, melyek a műanyag szerkezetét nem változtatja meg, de mint lézer érzékeny anyagként viselkednek. Ilyenkor a lézersugár hatására a műanyag felületén színezéses jelölést érünk el.

A műanyag alkatrészek habosítással vagy színezéssel történő feliratozására alkalmas lézer berendezések:
  • impulzus üzemű fiber lézerforrással, mely berendezésben a jelölésre kerülő felületet a lézersugár fókuszpontjába kell helyezni. A lézersugár hatására a fókuszpontban lévő felületen vagy buborékok képződnek (habosítás), vagy elszíneződik az anyag (színezés).
  • impulzus üzemű Nd:YAG vagy Nd:YVO4 lézerforrással, mely lézer berendezésben a jelölésre kerülő felületet a lézersugár fókuszpontjába kell helyezni. A lézersugár hatására a fókuszpontban lévő felületen vagy buborékok képződnek (habosítás), vagy elszíneződik az anyag (színezés).
  • impulzus üzemű CO2 lézerforrással, mely berendezésben a jelölésre kerülő felületet a lézersugár fókuszpontjába kell helyezni. A lézersugár hatására a fókuszpontban lévő felületen vagy buborékok képződnek (habosítás), vagy elszíneződik az anyag (színezés).