Gyakran keresnek olyan kérdésekkel, amik a lézergépek üzemeltetésével és karbantartásával kapcsolatosak. Továbbá sok kérdést kapok a különböző jelölő lézergépek alkalmazásával kapcsolatban is. Ezekre a kérdésekre szeretnék ezen az oldalon válaszokat adni.

Milyen megelőző karbatratást igényel egy CO2 jelölő lézergép?

Először is meg kell különböztetnünk a léghűtéses és a vízhűtéses lézergépeket. A léghűtéses lézergépek esetében a megelőző karbantartáskor mindig a légszűrőket kell tisztán tartani. Ha nagyon poros a környezet, akkor a gyártási körülményektől függően lehet naponta egyszer, illetve hetente vagy havonta 1-2-szer le kell porszívózni a porréteget a légszűrők felületéről. A légszűrőn keresztül ventillátor(ok) szívja be a levegőt a lézergép, mellyel a lézerforrást hűti. Majd a meleg levegőt ventillátor(ok) segítségével a gép alján vagy oldalán távolítja el. A ventillátorok állapotát is ellenőrizni kell. Ezeken a nyílásokon nem szabad szennyeződésnek maradnia, vagy eltakarni. Ha nem megfelelő a lézerforrás hűtése, akkor a lézergép megáll. A lézerforrás élettartama nagyban függ a lézergép tisztántartásától és az üzemi hőmérséklettől. A lézergép gyártók mindig megadják milyen üzemi hőmérséklet tartományban üzemelnek megfelelően a lézergépek. Legtöbbször az optimális üzemi hőmérséklet a léghűtéses lézergépek esetében 10 és 35 °C között van. A tisztításkor a lézergép mindig lekapcsolt állapotban legyen!

A vízhűtéses lézergépek esetében a lézerforrás körül vizet keringetnek, ezáltal a víz vezeti el lézergép működése során keletkező hőt. A vízhűtés akkor a leghatékonyabb, ha desztillált vizet használunk hűtésre. A hűtő folyadék mennyiségét a lézergép szoftvere kijelzi. Ha túl kevés a víz mennyisége, illetve túl magas a hőmérséklete, automatikusan leáll a lézergép. A víz utántöltését kell biztosítani. Ügyeljünk arra, hogy lehetőleg desztillált vizet használjunk. Legtöbbször a nagy teljesítményű CO2 lézergépeket (60W felett) vízhűtéssel ajánlják, ennek oka, hogy ha zárt munkaállomásba építik a lézergépet, akkor kevesebb tér marad a lézergép körül, így kevesebb az áramoltatható levegő a lézerforrás hűtésére. Továbbá a vízhűtéses lézergépek minden esetben drágább kivitelűek és a lézerforrás újratöltése és cseréje is költségesebb. Azonban előnyük, hogy állandó üzemi hőmérsékletet biztosítanak a lézerforrásnak.

Meg kell említsem az egyik legfontosabb megelőző karbantartási műveletet: a lencse tisztítását. Minden nap, illetve ha dolgozni kezdünk a lézergéppel, a lencse állapotát szemrevételezéssel ellenőrizzük le. A lencse ellenőrzésekor a lézergép mindig lekapcsolt állapotban legyen! A lencsén ne legyen szennyeződés vagy ujjlenyomat, mert ezek a lézersugár hatására ráéghetnek a lencsére és a jelölési minőség csökkenni fog. Nem beszélve arról, hogy a lencse tönkre is megy.

A CO2 lézergépek hűtésének létezik egy harmadik megoldása is, mely során nagy nyomású sűrített levegőt használnak a lézercső hűtésére. Ezeket a kialakítású lézer berendezéseket olyan környezetben használják, ahol naponta tisztítani, fertőtleníteni kell a gyártósorokat (pl. élelmiszeripar), illetve a lézergépek olajos, poros környezetben dolgoznak. A lézercső hűtése sűrített levegővel történik, mivel teljesen zárt a lézergép burkolata, hogy ne jusson be nedvesség. A sűrített levegőnek nagy tisztaságúnak kell lennie, mert különben a szennyeződések rárakódhatnak az elektronikai egységekre. Ha központi sűrített levegőt használnak a lézergéphez, akkor annak tisztaságát szűrőkkel oldják meg, illetve ha nincs megfelelő levegő nyomás, akkor egy speciális szűrő és sűrítő egységet csatlakoztatnak a lézergéphez. Léteznek erre külön hűtő és levegősűrítő egységek is, melyek előállítják a hűtött nagy nyomású levegőt.

Miként kell eljárni a lencse tisztításakor?

A lencséket rendszeresen tisztítani kell, máskülönben könnyen tönkre mehetnek, illetve a lézersugár fókuszálása nem lesz tökéletes. Az optikai alkatrészek rendkívüli módon törékenyek, így karbantartásuk különös óvatosságot igényel. A lencsék tisztításakor tiszta kesztyűt kell viselni! (Ha nincs kesztyű, mosson alaposan kezet!). Tisztítsa meg a lencsét acetonnal vagy a lézergép forgalmazó által javasolt lencse tisztító folyadékkal! Kizárólag csak optikai tisztító Kendőt alkalmazhat.Tilos vizet, HABOSODÓ FOLYADÉKOT vagy szappant használni!

Mennyi a CO2 jelölő lézergép élettartama?

A CO2 lézerforrás élettartama körülbelül 10.000 és 15.000 üzemóra közé tehető. Természetesen van rá példa, hogy ennél jóval tovább is üzemképesek. Az élettartamot arra kell érteni, hogy ezt az üzemórát elérve, a lézersugár teljesítménye csökken, azaz a jelölési minőség gyengülni kezd. Ez esetben friss gázzal kell feltölteni a lézercsövet (zártcsöves lézergépekről van szó - pl. Synrad lézercső). Ez úgy történik, hogy a lézergépben lévő lézerforrás kicseréljük egy felújított, használt vagy teljesen új lézercsőre.

A felújított esetében friss gázt tartalmaz a lézercső és az elektronikai egységek is fel vannak újítva. A felújított lézercsövek élettartama szintén 10.000 és 15.000 üzemóra közé tehető, mivel ugyan azzal a gáztöltettel van feltöltve, mint a teljesen új lézercső.

A használt lézercső esetében, a lézercsövet már használták egy korábbi lézergépben, de még kiváló a lézergép jelölési minősége és még csak néhány üzemórát működött. A teljesen új lézercső esetében, pedig egy új lézercsövet teszünk az elhasznált helyére. Hogy melyiket válasszuk, ha cserére kerül sor? Az én véleményem, mivel nagy árkülönbségek vannak a felújított és a teljesen új lézercső között; ha azt vesszük figyelembe, hogy a felújított lézercsövek is ugyan annyi üzemórát képesek üzemelni, mint a teljesen új lézercsövek, akkor a felújított lézerforrást válasszuk. Azonban, ha valaki ragaszkodik egy teljesen új lézerforráshoz, természetesen azt is választhatjuk. Ez a lézergép tulajdonosának döntése.

Igaz az, hogy a nagyobb teljesítményű CO2 jelölő lézergép élettartama hosszabb?

Erre csak annyit mondhatok, hogy nem igaz. A CO2 lézerforrások élettartama sok mindentől függ. Ezért is adjuk meg, hogy 10.000 és 15.000 üzemóra közé tehető, ez több éves tapasztalat. Azonban van néhány kivételes eset, ahol több mint 20.000 üzemórát is üzemelt egy gáztöltettel a lézergép. Az élettartam nagyban függ attól, hogy léghűtéses vagy vízhűtéses lézergépről van szó. Ezen gépek megelőző karbantartása is befolyásolja az élettartamot. Ha a gyártó és a forgalmazó által megadott megelőző karbantartásokat betartjuk és a léghűtéses gépek számára közel azonos üzemi körülményeket biztosítunk (hőmérséklet), akkor igen hosszú élettartamot elérhetünk egy gázcsővel.

Továbbá attól is függ az üzemórák száma, hogy milyen feladatra használjuk a lézerforrást. Ha állandóan csak egy adott anyagmegmunkálásra, akkor nem változnak a lézer megmunkálási paraméterek, így a gáztöltetet csak egy adott feladatra használjuk ki. Azonban sok esetben több feladatra is használjuk a lézerforrásunkat, így a különböző anyagokhoz más-más lézer beállítást alkalmazunk, ami ugyan nem csökkenti a lézer hatékonyságát, de a megadott 10.000 és 15.000 üzemóra közé fog esni a lézerforrás élettartama.

Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a nagyobb teljesítményű lézergépek lézerforrásának újratöltése (felújított lézercsőre cserélés), vagy a lézerforrás új csőre történő cseréjének költsége nagyban eltér. Amikor lézergépet választunk, törekedjünk arra, hogy az adott feladatot, amire használni fogjuk a lézergépet, csak akkora teljesítményű lézerforrást vásároljunk, ami azt a feladatot tökéletesen elvégzi. Ha mégis nagyobb lézerforrás mellett döntünk, de nem használjuk ki a lézergép teljesítményét, akkor a lézerforrás felújításakor nagyobb lesz a kiadásunk. Mivel a nagyobb teljesítményű gáztöltetek felújítása többe kerül, hiszen több gáztöltetet tartalmaz a lézerforrás, mint a kisebb teljesítményű lézergépek esetében.

Miként határozható meg, hogy a CO2 lézercsőben lévő gáz elhasználódott?

A gáz elhasználódásakor (ezt nevezzük élettartamnak), a jelölési minőség halványodni kezd. Azonban bizonyosodjunk meg arról, hogy nem csak a lézer megmunkálási paraméterek, illetve a fókusz távolság lett-e elállítva. Ha ezen paraméterek és beállítások nem lettek módosítva, akkor a lézercsőben lévő gáz "ereje" csökken. Ez nem hirtelen történik, hanem folyamatosan gyengül a jelölési minőség. Van rá mód, hogy úgymond kihasználjuk maximálisan a gázt, de javasolt a gázcsere, azaz a lézercső cseréje használtra, felújítottra vagy teljesen új lézercsőre. Mindenképpen jelezni kell a lézergép forgalmazónak vagy gyártónak a jelölési minőség romlását. Egy szakember vizsgálja meg a lézergépet és javasolt, hogy csak Ő végezze el a lézercső cseréjét.

Mit kell tudnia egy lézergépet vezérlő szoftvernek?

Ezt a kérdést gyakran felteszik nekem. Már sok lézergép vezérlő szoftverrel találkoztam. Véleményem szerint, az egyik legfontosabb szempont, hogy könnyen kezelhető legyen a szoftver és a lézergép a szoftverben megszerkesztett jelölési feladatot megfelelően elvégezze. A könnyen kezelhetőségen értendő, hogy operációs rendszerünkkel (ami legtöbbször Windows rendszer) megfelelően működjön. Sajnos vannak még olyan lézergépet vezérlő szoftverek, melyek erre nem alkalmasak. Így mérlegelnünk kell, hogy mennyire használható a szoftver. Programunk legyen könnyen telepíthető és indításkor nem fagyjon le.

A következő szempont, ha ipari lézergépet vásárolunk, a legfontosabb, hogy könnyen készíthessünk egyvonalas, kontúros, vastag-kitöltött, illetve pontokból felépített betűformákat. Annál jobb egy szoftver, minél több betűtípus található benne, mert így bármilyen felirati forma megvalósítható. A feliratokat bármilyen szögben elforgathassuk, illetve ívben is szerkeszthetők legyenek. Továbbá a jelölési területen belül könnyen mozgatható legyen. Sokszor igény, hogy héber, arab, kínai, stb. idegen betűformákat is tudjunk szerkeszteni. Ezt igen kevés lézergépet vezérlő szoftver tudja csak, de már léteznek ilyenek.

Vannak olyan programok, melyben egy lépésben létrehozhatunk csoportos feliratokat is. Például változókat: szériaszám, gyártósor, műszak, dátum, óra, másodperc, stb. Akár szerverről is kaphatunk információkat, változó adatokat, melyeket be kell építenünk a feliratba és persze minden terméken változnia kell a felirat tartalmának. Ennél a működésnél legjobb, ha a programban már létezik egy ilyen menüpont, illetve ikon, hogy csak egy lépésben, illetve azon belül egyszerűen tudjuk ezen változókat létrehozni.

Alapműködésnek tekinthető a különböző kódformák létrehozása: az összes 1D (vonalkód) és 2D (datamátrix) kódforma, melyek használatban vannak az ipar számos területén. Sok szoftver azonban nem tartalmazza ezt a funkciót.

Azt is ellenőrizzük egy szoftvernél, hogy importálhatók-e be dxf kiterjesztésű file-ok (AutoCad-ben szerkesztett rajzok), illetve képformátumok (jpg, bmp, tif, stb.). Ezt szintén alapfunkcióként kell kezelnünk.

Gyakran, ha feliratot készítünk a gyártók szeretik feltüntetni a cég logóját. Azonban egy logó legtöbbször dxf vagy valamilyen képformátumban van. Mellette szeretnénk egy időben feliratozni egy szöveget is. A képeket és a szövegeket más-más kitöltési beállítással kell elkészítenünk. A programban lehetőséget kell biztosítani arra, hogy ezen objektumokat más-más lézer megmunkálási paraméterrel (teljesítmény, kitöltés, jelölési sebesség, stb.) készíthessük el. Sokszor ezen beállítási lehetőségek hiányoznak a programokból. Mielőbb lézergépet választana, vásárolna, mindenképpen tesztelje, mire képes a lézergépet vezérlő szoftver.

Hogyan válasszuk ki a megfelelő lézergépet?

A megfelelő lézergép kiválasztása nem egyszerű feladat. A piacon sokan kínálnak lézer berendezéseket, de hogy melyiket válasszuk??? Szaktanácsadóként sokszor tapasztalom, hogy elsőként a berendezés ára alapján döntenek, és csak ez után veszik figyelembe a berendezés technikai felszereltségét és működését, majd végül a berendezést forgalmazó cég szolgáltatásait.

Azonban, véleményem szerint, ezek mindegyikét egyszerre kell figyelembe vennünk, hogy a számunkra a megfelelő lézer berendezést, jó áron, jó felszereltséggel és elérhető szervizszolgáltatással kapjunk meg. A következőkben néhány hasznos információt adnék azoknak az ipari cégeknek, akik lézer berendezés vásárlása előtt álnak. Miként versenyeztessünk!

Első lépésben keressük meg http://lezertechnika.lap.hu/ azon belül pedig a ?Gépforgalmazók Magyarországon? ablakot. Itt megtalálják azokat a cégeket, akik Magyarországon lézer berendezéseket forgalmaznak. Vannak olyanok közöttük, akik tintasugaras rendszereket, illetve mechanikus gravírozókat is forgalmaznak. Vannak, akik csak lézersugaras jelölő lézergépeket, mások lézersugaras vágó- és hegesztő berendezéseket is forgalmaznak.

Legtöbb cég kínál gyártósorba beépíthető lézergépeket munkaállomással, de egyedi kivitelben is beépíthetők a lézergépek. Ha van egy kis időnk, mindenképpen fussuk át a cégek weboldalait. Ha nem is találjuk meg a rengeteg gép között, hogy nekünk mire is van szükségünk, azért legyünk tájékozottak a lézergépeket forgalmazókról. Ha elindítjuk az ajánlatok bekérését, sokszor beleshetünk abba a hibába, hogy a forgalmazók ?mindent? ígérnek a lézergéphez, de azt milyen áron és mit? Legyünk figyelmesek!

Első és legfontosabb lépésként keressük fel telefonon a forgalmazót és mondjuk el neki, milyen feladatra keres lézersugaras technológiát. Ha lehetőség van rá, kérjünk egy rövid tájékoztatást e-mailben a forgalmazó cégről, annak termékeiről, és hogy mely lézer berendezést ajánlja számunkra és annak körülbelül mennyi az ára. Ez általában néhány sor bemutatkozást és egy rövid prezentációt takar. Második lépésben kérjünk egy személyes találkozót a céget képviselő értékesítőtől, illetve tanácsadótól. Elsőként érdemes bemutatni a forgalmazónak a cégünket, hogy pontosan milyen feladatra és milyen munkakörnyezetbe szeretnék a berendezést.

Gyűjtsünk össze néhány mintát, amit átadunk az értékesítő kollégának, hogy teszteket tudjon készíteni. Későbbiekben a teszteredmények fontos döntéssel bírnak a gépválasztáskor. Sok forgalmazó állítja, hogy meg tudják oldani a lézertechnológiát, de sokuknak nincs a feladatra alkalmas lézer berendezésük, illetve ha van is, akkor nincs megfelelő szakmailag felkészült szakemberük, aki elvégezné a tesztfeladatokat. A nagyobb lézerforgalmazóknak van saját lézer-alkalmazástechnikai laborjuk, ahol több lézergépet is tartanok, hogy a beérkező mintákat teszteljék. Ha nagyon speciális a feladat, akkor az anyavállalathoz küldik ki a mintákat tesztelésre. Általában ez több napot vesz igénybe, hiszen a lézerforrásokat, illetve lézergépeket gyártók nem Magyarországon vannak.

Ha lehetőség és idő van rá, a tesztmintákat tekintsük meg a lézergépet forgalmazó cég lézer-alkalmazástechnikai laborjában, így személyesen is megbizonyosodhatunk arról, hogy a cég technikailag és szakmailag számunkra megfelelő háttérrel rendelkezik-e. Az ilyen látogatás során kérdezzük meg az eddigi referenciákat is.

Célszerű akkor ajánlatot kérni, ha a teszteredmények elkészültek és azok minősége megfelelő számunkra. Az ajánlat kéréskor különösen figyeljünk arra, hogy részletesen emeljék ki a lézergép tartozékait és a javasolt opciókat. Ami nem érthető, kérdezzünk rá, mi mit jelent. Azért forgalmazó, hogy a nem érthető részekről is tájékoztasson bennünket. Ha több olyan opció is van, amely hasznos lehet a berendezéshez, jó, ha fel vannak sorolva, de nem szükséges, hogy az ajánlott konstrukcióhoz tegyék, illetve számolják. A legtöbb lézergépet forgalmazó cég árlista alapján állítja össze a javasolt konstrukciót. Azonban van néhány cég, akik csak saját döntésük és a vásárló anyagi, illetve piaci helyzete alapján ?kreál? egy árat. Ez utóbbi számunkra nagyon kedvezőtlen megoldás, lehet, hogy sokkal többet fizetünk, mint amennyit ér a berendezés.

Sokszor láttam már olyan ajánlatot, amin még magam is nehezen igazodtam el. Olyan felsorolásokat tartalmazott, ami a vevőt csak összezavarja, technikailag és tartalmilag kibogozhatatlan volt. Az ajánlat végén volt egy ár, de hiányoztak a felsorolásból a legfontosabb tartozékok, kiegészítők és opciók. Mindenképpel ragaszkodjunk ahhoz, hogy részletezzék és tűntessék is fel az ajánlatban a tartozékok, a kiegészítők és az opciók árait. Legyen külön dokumentum a szükséges pótalkatrészekről és azok árairól. Amikor versenyeztetünk több céget, így sokkal egyszerűbb összevetnünk az egyes elemek, illetve alkatrészek árait.

Ha megvan az ajánlat, nézzük meg a garanciákat és a szervizszolgáltatásokat és azok árait. Kérdezzük meg, hogy a forgalmazó cég tud-e biztosítani karbantartási és javítási szolgáltatást. Célszerű külön ajánlatot kérni erről is, mert ez a szolgáltatás általában nem része a lézergép árának.

Ilyenkor szoktak a forgalmazók több mindent ajánlani a lézergép árához, de ezzel is legyünk óvatosak. Sokat számít, hogy milyen lézergépet vásárlunk. Főleg, hogy technikailag milyen a felszereltsége és műszakilag mennyi karbantartást igényel. Ha a garanciaidő letelte után gyakori karbantartást igényel, akkor nem is célszerű figyelembe venni a lézergéphez ajánlott szervizszolgáltatást. A lézerforrások általában 10.000 üzemóráig karbantartásmentesen üzemelnek, ez általában 2 év. Így sok forgalmazó vállalja a 2 év garanciát mellette ingyenes (garanciális) szervizszolgáltatást, amit nem is használnak ki a cégek, mert nincs miért.

Nézzünk a dolgot hosszútávon, a garanciaidő leteltét, illetve a berendezésben működő lézerforrás várható élettartamát. Ez az egyik meghatározó tényező. Miként működik? Mennyibe kerül a felújítása, ha letelik az élettartama? Néhány hasznos információ a lézerforrásokról: iparban alkalmazott jelölő lézerberendezések.

Az ajánlathoz mellékletként kérjék a lézerforrás várható élettartamát, és annak felújításának költségeit. A kopó alkatrészek listáját és árait. Még a lézergépet vezérlő számítógépről is. Egyes cégek ipari számítógépként olyan egyedi számítógépet adnak a lézer berendezéshez, amit csak általuk lehet pótolni, és egy hagyományos számítógépének árának többszörösét is meghaladhatja. A legegyszerűbb, ha bármikor cserélhető lenne a vezérlő számítógép és könnyen csatlakoztatható legyen a lézergéphez. A szoftver is jól kezelhető legyen és az operációs rendszerünkkel is kiválóan működjön. Kérdezzük meg azt is, hogy a lézergépet vezérlő szoftver frissítése mennyibe kerül, ha szükség van rá.

Ipari lézerhegesztő munkaállomás (célgép) kialakítási szempontok?

Elsősorban itt olyan hegesztő berendezésekhez javasolnék néhány hasznos tanácsot, melyeket sorozatgyártásban, viszonylag kisméretű (max 2 kg) alkatrészek nagy darabszámban (napi 2000 darab feletti) és varratszámmal (átlagos varratátmérő 1 mm és varratmélység 2 mm ? mély hegesztési varrat) történő gyártásához alkalmaznának. Ezek a berendezések munkaállomások, esetek 90%-ban célgépek, és egyedi kialakításúak.

Az ilyen berendezés választásánál a gép fenntartását és karbantartását kell szem előtt tartani. Javasolt minimum munkatávolság (ez a munkadarab és a lézerfej védőüveg közötti távolság) 150 mm, mivel a hegesztéskor keletkező kifröccsenő anyagdarabkák a munkadarab és a lézervédő üveg felületére fognak esni. A hegesztéskor a fröcskölődés elkerülhetetlen, viszont minimalizálható az alapanyag hegesztésére legmegfelelőbb impulzus karakterisztika kiválasztásával. Az impulzus karakterisztika adja a bevitt energia mennyiségét, és minőségét. A hegesztés minősége pedig a bevitt hőenergia mennyiségétől függ.

Léteznek már olyan cross-jet kialakítások (ez opcionálisan választható, de igen ajánlott), melyek a 3 bar nyomású sűrített levegővel is szinte elvágják a hegesztéskor kialakuló fröcskölődést, szennyező gázfelhőt. A cross-jet megakadályozza a szennyeződések megtapadását a védőüvegen, és visszahullását a munkadarab felületére.

Javasolt gépkialakítás: viszonylag egyszerű lézeroptikát válasszunk. A szkennerfejes (nagy látómezővel rendelkező) kialakítást kerüljük, hiába gyorsabb, mint egy robotos mozgatás, a nagyobb optikai fej sokkal többe kerül és ipari körülmények között drágább a fenntartása és a védőüveg is többe kerül. A lézerfejek között több 10.000 ?, illetve a védőüvegek, mivel speciális bevonattal rendelkeznek akár 100? különbség is lehet. Továbbá ezeknél a fejeknél még nincs jó hatásfokkal működő cross-jet kialakítás.

A cross-jet mellett érdemes nagy teljesítményű kb 400m3/h elszívási teljesítménnyel rendelkező mobil elszívó berendezést is kialakítani. A keletkező fröccsdarabkák elszívására ajánlott. Ezekhez javasolt egy csapda is, mert a repülő anyagdarabkák nagyon forrók. A csapdában egy fémrács hálószerkezet van, amelyben a forró anyagdarabkák fennakadnak. A cross-jet kialakítás közvetlen a védőüveg alatt kell lennie. Az elszívó csonkot ne a cross-jet befúvással szembe, azaz 180 fokra helyezzük, hanem attól 10-20 fokban térjünk el. illetve a munkadarab felületéhez legyen közelebb, hogy a lehulló darabkákat szívja el. Az elszívó csonkot a lézerfejet mozgató robotra is lehet szerelni, vagy a munkatérben külön fix felfogatással is rögzíthető.